2015. október 1., csütörtök

Róma, Colosseum, Fórum Romanum, Belváros

Egy római városlátogatás megszervezése egy tapasztalt utazónak nem jelent nagy problémát. 4 évvel ezelőtt jártam már itt, viszont annyira megfogott a hangulat és maga az egész város, hogy ismét visszalátogattunk. A legegyszerűbb közlekedési mód a turistának a tömegközlekedés. 1,5 euróba kerülő jeggyel 100 percen keresztül lehet igénybe venni a szolgáltatást, melyben a metró, busz, villamos átszállás is benne van valamint az Ostia felé közlekedő vonatra is fel lehet szállni a jeggyel. Lehetőség van RomaPass vásárlására is, mely 3 napon keresztül nyújt korlátlan utazási lehetőséget a városon belül, valamint ingyenes belépést egyes múzeumokba. ( a Vatikáni Múzeumra nem érvényes!)  Részletek itt: www.romapass.it  Mi jobbnak láttuk, egyenként naponta megvenni a jegyet és így olcsóbban jöttünk ki mint, ha RomaPass-al utaztunk volna. A múzeumokat most pedig szándékosan kihagytuk. Célszerű olyan szállást foglalni, amely közel van valamelyik metrómegállóhoz. A fő nevezetességek mind a belvárosban vannak ezért egy egész napi jövés-menéssel le lehet bonyolítani a főbb nevezetességek meglátogatását. 

Ahogy korábban is a mostani városnézést is a legtávolabbi nevezetességgel, a Colosseum meglátogatásával kezdtük. 12 euróba kerül a belépő és ha nem kora délelőtti órákban érkezik az ember akkor bizony hosszas sorban állás árán lehet hozzájutni a belépőkhöz. A belépő érvényes a Forum valamint a Palatino dombra is. A kék metró Colosseo metróállomáson kiszállva csak a hömpölygő tömeggel kell sodródni és mire kiér az ember, a szeme elé tárul a majd 2000 éves ellipszis alakú Colosseum. Az épületet az idő vasfoga kissé megtépázta már. Egyes részei már restaurálva vannak. Folyamatosan dolgoznak az épület állagának fenntartásán. Viszont belülről  az egyes szinteket körbejárva megfigyelhetőek azok a részek, melyek több 1000 évesek. Hihetetlen élmény körbejárni és elmélkedni azon, micsoda harcok, viadalok, küzdelmek színtere  volt eme építmény. Lelki szemeink előtt a Gladiator c. film jelenetei játszódtak le, ahol Maximus a száműzött, majd rabszolgából lett gladiátor élete árán is, erejét felülmúlva leküzdi ellenségeit. Sajnos rengeteg keresztény is áldozatul esett ezen épület falain belül, amikor még üldözendő volt eme vallásforma. Az építményben amúgy egy mini archeológiai múzeum is megtekinthetö ingyen.






A Colosseum után egyenes út vezet a Forum irányába. Útközben útba esik Titus lenyűgöző diadalíve. A bejáratnál érdemes balra fordulni és Palatino felé venni az irányt. Ezen területen álltak hajdanán a császárok lakóházai, Kis kertek, régi épületek, házak szerkezetei figyelhetőek meg. A terület egyes részei le vannak zárva, ugyanis a mai napig feltárás alatt állnak. Ha elsétálunk a Casa di Livia-ig onnan beláthatjuk Róma nyugati szegleteit is valamint megfigyelhetjük a régi Circus Maximus-t is, mely az Ó-korban a fogathajtó versenyeknek adott otthont. Ezután a másik irányba elindulva tárul elénk a magasból a Fórum Romanum, mely az Ókori Róma közterének lehetne nevezni. Ezen a helyen pezsgett hajdanán a társadalmi élet.
























A Fórum archeológia területét körbejárva egyenes út vezet fel a Copitoliumra, mely az ókori Róma hét dombjának egyikére épült. Hajdanán templomok álltak itt, majd az azután közigazgatási épületekként használták tovább. A tér közepét Michelangelo által készített Marcus Aurelius diadalmas aranyozott bronzszobra díszíti. Érdemes ismét az épület mögé elgyalogolni, ugyanis innen csodás rálátás nyílik a Fórum egész területére.  A Copitolium díszes lépcsőjén legyalogolva érhetjük el a Vittoriano Munumentet. Az épületre fel lehet lépcsőzni valamint a legtetejére is van lehetőség felmenni. Az épület otthont ad egy hadtörténeti múzeumnak is. 




Innen gyalog érdemes elbandukolni a Piazza Navonaig, mely a három szökőkútjával talán Róma egyik legszebb terének lehetne nevezni. A téren olasz muzsikusok nótája tölti be. Az éttermekből sürgő forgó pincérek jönnek mennek. Az egész belvárost áthatja az olasz temperamentum és az elegancia. Minden harmadik épület valamilyen kápolnának, templomnak ad otthont, tisztelegve a katolicizmus hitvallása mellett. 














Innen girbegurbás utcákon lehet eljutni a következő látványos nevezetességhez a Pantheonhoz.


I.e 27-ben Marcus Vipsanius Agrippa császár építette az római istenek tiszteletére. Az épület az ókori építészet egyik legnagyobb remekműve. Érdekessége a belső kupola része, mely a világ legnagyobb vasalatlan beton kupolája. Belülről szemlélve egy kör alakú nyílás található a kupola tetején. Állítólag a csapadék bármerről eshet, nem tud beesni, azonban belül rögtön a kupola nyílása alá állva megfigyelhetőek a kis vízelvezető lyukak. A templom sírboltjaiban két olasz király is nyugszik, II. Viktor Emanuel és I. Umberto.





Innen továbbhaladva a kis sikátorokban lépten nyomon olasz éttermek váltják egymást. A szűk utcácskákban olykor beszorul a tömeg és ilyenkor vicces mikor egy áruszállító autó is át szeretne vergődni a tömegen. Ilyenkor mindenki lapjával a falhoz áll. Vicces látvány. 





Hömpölyögve a tömeggel rövidesen elérhetjük a világ leghíresebb szökőkútját, a Trevi- kutat. Sajnos felújítás alatt áll ezért el van zárva a nyilvánosság elől és egy plexi üveg mögül lehet csak szemlélni a renoválás menetét. A tér egyébként pont akkor kb. mint maga a kút és hihetetlen nagy embertömeg tud beszorulni arra a kicsi helyre. 
Következő állomás a Spanyol lépcső innen egy kényelmes negyedórás sétával érhető el. Ajánlatos egy térképet vásárolni és azon tájékozódni. Az utcanevek mindenhol jelezve vannak, így képtelenség eltévedni. 






A lépcső 1726-ban épült, barokk stílusban, mely az ugyanezen a téren lévő spanyol nagykövetségről kapta a nevét. A tér mindig tele van turistákkal, fiatalokkal. A lépcsőfokokon művészek árulják festményeiket, olykor virággal rakják teli. 

A délutáni sziesztánkant érdemes a Borghese parkban elétölteni, mely a Spanyol lépcső feletti részen terül el. 5-10 perces sétával már ott is találja az ember magát. A Villa Borghese Róma legnépszerűbb, nagy kiterjedésű parkja, évszázados fákkal, pázsitos tisztásokkal, tavakkal, szökőkutakkal díszítve. Scipione Borghese a műkedvelő bíboros hozta létre 1608-ban a telkek felvásárlásával. 









A parkból leereszkedve az elegáns Piazza del Popolora érkezünk, mely egyúttal napunk záró stációja is. A tér közepén egy egyiptomi obeliszk tekinthető meg, rajta egyiptomi hieroglifákkal. Innen indul Róma "Váci utcája" a Via Corso, melyen bevásárlási lehetőségek számtalan kínálata található meg.








2015. szeptember 30., szerda

Olaszország - Róma

Szeptemberben Olaszországba vitt az utunk, tekintve az olcsón kifogott Lufthansa repülőjegy miatt. Sokáig nézegettem a repülőjegyeket, többféle lehetőség lett volna, (Easyjet, Vueling, Alitalia) viszont az első kettő fapados társaságok jegyei hihetetlenül elszálltak és mivel fapadosak, így a feladott csomagért külön még pénzt karmoltak volna le. Szóval jött az ötlet, hogy nézzünk fel a Lufthansa honlapjára is. Szerencsénkre picivel olcsóbban sikerült a jegyet foglalni a korai és az esti járatokra, mint a fapadosra? Ki érti ezt? Természetesen feladott csomag és a fedélzeti ellátás (szendvics, ital) is benne foglaltatott az árban. 

Az esti 19:10-s járattal indultunk. Indulásunk napjára a Lufthansa 24 órás sztrájkot hirdetett, mely érintette egyaránt a rövid és hosszútávú járatokat is. Az indulás napján az egész nap abból állt, hogy 5 percenként csekkoltam, hogy épp az adott időpontban törölve van a járat vagy sem. Azon a napon a menetrend szerinti repülők 70% -a törölve lett és valamilyen oknál fogva a miénk nem. :))  Fiumicino reptérre megérkezve elindultunk megkeresni a transzferbuszt, mely a belvárosi Termini pályaudvarra vitt minket be. A transzfert a Terravision nevezetű buszos vállalatnál foglaltuk előre 4 EUR/ fő. A honlapjukon előre lehet foglalni, így olcsóbb. Kb. 40 perc a menetidő. A helyszínen azt hiszem egy útra 6 EUR/ fő az ára. Talán ez a legolcsóbb bejutási mód a városba. Van még lehetőség vonattal is menni. Pontosabban a Leonardo Expressel, mely szintén a Terminire megy, (ára 14 EUR/ fő oda), vagy valamivel olcsóbb a sima emeletes, minden bokornál megálló vonat,(8 EUR/fő) mely a Tiburtina állomásra megy be. Ez talán azoknak ajánlatos, akiknek a szállása Róma ezen részén lett lefoglalva. Természetesen lehet taxizni is horror áron, volt szerencsénk, de erről majd később... 

Szállásunk a Green Park Hotel Pamphili (www.hotelpamphili.com) volt, mely Róma nyugati részén helyezkedik el. Négy csillagosnak hirdetik, de talán jóindulattal kettőt érdemelne. A Terminitől még 10 megállóra (15 perc) volt a piros metróval. Pontosabban a Cornelia állomáson leszállva még egy kényelmes 10 perces gyaloglás után meg is találtuk a szállásunkat. Késő éjszaka Róma kieső utcái nem igazán bizalomgerjesztőek. A Termininél a buszról leszállva, rengeteg bevándorló feküdt az  utcán újságpapírokon. Mindenféle tarkabarka népség megtalálható volt ott. Az éttermekből finom sült illatok terjengtek. Próbáltak egy kettőbe beinvitálni, de jobbnak láttuk inkább gyorsan metróra ülni a szállásunkat mihamarabb elfoglalni. Lehet csak nekünk tűnt fel, de ahány étterem, bolt, közért mellett elmentünk vagy betértünk, mindenhol arab emberkék ill. pincérek dolgoztak. Őszintén a turistákon kívül kevés olasszal, jobban mondva fehér emberrel találkoztunk. A szállásunk egy csendes, félreeső kertben helyezkedett el, mely kívülről egy apáca zárdának tűnt, belülről viszont teljesen más kép fogadott. Itt ott a leharcoltság jelét azért észre lehetett venni. Már ami a hotelt illeti. A recepcióhoz érve kedvesen fogadtak bennünket és megmutatták a szobánkat. A szoba szép, tágas, légkondicionált,terasz nélküli. A szolgáltatások hiányát leszámítva  kényelmes volt minden. A reggeli mindig ugyanaz volt. Zsemle, szalámi, gépsonkaszerű, vaj, sajt, lekvár, méz, zabpehely, joghurt különböző kompót szerű dolgokkal. Ezeket nem próbáltuk ki, mert látszólag szinte úsztak a cukros szirupban. Ami hiányzott talán a zöldség és a tojás, nyilván ezen apróságok csak az ötcsillagos szállodákban elérhetőek...




Az este még elindultunk a környékünkön kóvájogni és a szállástól nem messze sikerült felfedeznünk egy kiváló éttermet. A neve Ristorante Benedetto, egy szalámis pizzát kértünk elvitelre. Finom volt, ezután vacsoraidőben még 2 szer visszatértünk ide. Majd utána egy Peroni sört legurítva elindultunk a szállásunkra lefeküdni, hogy másnap elinduljunk felfedezni Róma belvárosát.