Thaiföld - Koh Samui 2. rész

Hétfő reggel az extra modern Suvarnabhumi reptérről Bangkok Airways-l repültünk Koh Samuira. Taxissal 600 baht kialkudott árral mentünk a reptérre, minden költség előre letisztázva, benne volt az árban.  A reggeli csúcsban kb. 30 perc alatt kint is voltunk. 7 kor álltunk ki az utcára, 20 másodperc telt el addig 3 taxi és egy tuktukos vitt volna már el bennünket. :) Nagyon komolyon veszik a személyi transzportálást. Amúgy többféle közlekedési mód trendi a városban és vidéken is. Vannak a taxik, tuktukosok, buszok, iránybuszok (amolyan platós autók) és az irány motorosok. Bárhova felpattanhat az ember, akár a motoros háta mögé is. És ami  roppant érdekes, működik! :) Ami lényeges, hogy taxissal és tuktukossal előre kell megegyezni a viteldíjban. Bangkok új reptere a Suvarnabhumi  gigantikus méretű. Mivel beszállásig volt még időnk, bejártuk az élő orchidea bokrokkal és a falakon, kifinomult thai freskókkal díszített, több km. hosszú tranzitvárót. Rengeteg élő orchidea növény volt mindenféle kompozícióban elültetve. Ez idő alatt még betértünk a Bangkok Airways büféjébe is, ugyanis a repülőjegyhez bőséges reggeli is tartozott, melyet egy igényes lounge-ban lehetett elfogyasztani. Belépéskor csak a beszállókártyánkat kérték el a csinos, mosolygós, thai hosteslányok

Reptéri freskó a királyi családról

Koh Pahngan felülről

                                                     

Samui reptere

                                                     

                                          

Reggel 9 órakor szálltunk fel a kis propelleres ATR masinával és Samui felé vettük az irányt, mely 1,5 óra menetidőre 700 km-re, a Thai-öböl déli részén fekszik a fővárostól. 1 óra elteltével gépünk aláereszkedett a pamacs formájú felhők alá, rövidesen megpillantottuk a közelben lévő Koh Pahngan sziget, pálmafás partjait, majd 20 perc múlva landoltunk Samuin. A kis idilli reptér valami elképesztően szép és nyugis. Nyitott nádfedeles csomagváró, virágos kert, kókuszpálmák mindenhol és ehhez társult a rekkenő hőség. Transzferbusszal jutottunk el a sziget keleti részén fekvő Lamai beach-re, ahol a szállásunk már várt minket. A Thai Ayodhya Hotel volt, mely pontosan a "Nagypapa- Nagymama" szikláknál, kicsit visszább található. A hotel egy szépen karbantartott, pálmás kertben lévő,  thai stílusban épült házikókból állt, plusz hozzá tartozott egy téglaépület, ahol a családi szobák voltak valamint a reggeliző.  A kis bungalónk extra nagy volt. 50 nm biztos volt. Szoba, nappali, kanapéval, fürdő, zuhanyzó külön, tv, klíma, hűtő stb. Elképesztő.  Hatalmas terasz is tartozott hozzá, melyen keresztül lehetett ki-be járkálni a házban. A teraszra a székeinkbe megpihenve különböző ismeretlen énekesmadarak nótáját, búgását hallgattuk. Mindehhez dús zöld flóra és színes függő orchideák látványa párosult.  A bangkoki forgatag után egy megváltás volt a hely adta nyugodtság. Már majdnem nirvána állapotba kerültünk, mikor felkerekedtünk felfedezni a hotel partját és medence részét is. Bámulatos kis kertben, kókuszpálmák és mangófák fogták közre a hotel nagy medencéjét, majd a tengerhez közelebb sétálva pillantottuk meg a hullámos fehér homokos partunkat. Álomszép. 

az első látogatónk

                                                                         

Este még megindultunk Lamai sétálóutcájára, ahol minden második üzlet masszázsüzlet volt. Amely üzlet szép díszes, fényesen kivilágított volt és egyenruhában fogadják a vendégeket ott átlagos thai masszázst lehet igénybe venni, viszont ahol már kissé sötétebb van és függönyök lengnek és  a "masszázs lányok" már lengébb ruhában köszöntenek, ott már a masszázson kívül másfajta szolgáltatást is igénybe lehet venni. .:) Amúgy aki "normál" masszázsra szeretne benevezni elég olcsón megúszhatja. Minden thai masszázs min. 1 órás és 150-250 baht-t frissülhet fel a megfáradt nyugati, farang turista. Lamai sétálóutcája elég hosszú, több részből áll, a központi részen lehet olcsón vacsorázni a "cigány soron" Mi csak így hívtuk, mert kb. küllemre is úgy nézett ki. Kis tili-tolis ételárusok árultak az ételt. Fazékból a zöld, piros, csípős, krumplis curry-t rizzsel, phad thai pirított tésztát, marha, sertés vagy tengeri herkentyűkkel. Egyes árusok grillen sütötték frissen a saslikokat, tigris és garnélarákokat, meg kitudja még hányféle típusú halat. Őrület volt az illat kavalkád. Amennyiben az ember ezen a soron vacsorázik, kb 70-80 baht-ból bőven megvacsorázik és min. kétféle ételből. Hozzá kell tenni még azt, hogy minden frissen készül. Egy percig nem gondoltunk arra, hogy esetleg tegnapi vagy azelőtti ételt kapunk.  Vacsoránkat megvásárolva leültünk a sor végén lévő sörpadokra. Az étel elfogyasztása után az edényeket egyszerűen csak ott kellett hagyni.

Ugyanígy pár 10 baht-rt kapható mindenféle hámozott egzotikus gyümölcs is, mint pl. papaya, mangó, ananász stb. Egyszer vettünk árustól friss duriánt is. Állítólag Délkelet-Ázsia legdrágább és legnemesebb gyümölcse. Az íze krémes, tejszínes édes maszlagos, szaga viszont mint egy masszív döglött macskáé. :) Elkövettük azt a hibát, hogy hazavittük. Az elviselhetetlen, orrfacsaró szaga miatt sajnos otthon egy órán át szellőztetnünk kellett. Nagyon markáns szagot áraszt, gyorsan végezni kell vele és nem szagolgatni, a csomagolást viszont amennyire lehet, jó messzire el kell hajítani.

durian

Vacsoránkat elfogyasztva a part felé vettük az irányt, ahol a Bamboo beachbárba ültünk le a tengerparton. Továbbiakban ez a hely volt esténként a törzshelyünk, ugyanis olcsó volt az koktél és mindemellett hamar megéreztük, továbbiakban ingyen volt a wifi, így esténként innen tartottuk a kapcsolatot az otthoniakkal. Nem tudjuk mit tettek az italokba, de mindenesetre nagyon ízletes volt mindegyik. :) A főnök egy félmeztelen idősebb, Morgan Freeman kinézetű ürge volt, akinek a szájában örökké sodort cigaretta volt és csak úgy pörögtek a keze alatt a rendelések. Napunk végeztével, 15 perc parti séta után már a szállásunkon találtuk magunkat.