A hét második felében úgy döntöttünk, hogy a borsos ár ellenére befizetünk egy szervezett kirándulásra. Ezt a szállásunk melletti utazási irodában tettük, ahol a thai néni és a német nyelven beszélő barátja meggyőzött minket, hogy az Angthong National Marina Park (Angthong sziget együttes) egynapos kirándulás kiváló lesz. A programot és a fotókat átnézve nagyon ígéretesnek tűnt minden. Korán reggel a kikötőben reggeli, ingyen palackos víz az út során, ebéd, sznorkelezés, kajakozás, hát lássuk.
Reggel 7:45 re kellett kiállnunk a szállásunk recepciója elé, ahová a Lomlahkkhirni speedboat társaság kisbusza kb 40 perces késsel érkezett meg. Előtte még a biztonság kedvéért elmentünk reggelizni ahol bőségesen teletömtünk a gyomrunkat, annak ellenére, hogy a túra reggelivel volt hirdetve. Kissé már tűkön voltunk, hogy befizettük a pénzt, erre meg jól nem jönnek értünk. A megbeszélt időponttól számítva 40 percre meg is érkezett a kisbusz, utána még 4 kínait vettünk fel a környező szálláshelyekről. Sofőrünk kinézetre egy középkorú srác lehetett és meglehetősen mérges fejjel szelte a kanyarokat a sziget másik felén lévő Lomprayah kikötőig. Egy szót nem szólt, mi sem, nem is mertünk. Kissé furán éreztük magunkat, miközben ők késtek és mindezért azt sem mondta nekünk, hogy elnézést... Jó reggelt Turist! Kb 40 perc alatt értünk a kikötőig, ezalatt az idő alatt kb. 5 alkalommal csörgött sofőrünk telefonja, gondolom nem a késés miatt... A buszból kiszállva kissé álmos állapotban egy férfi hangon beszélő nő, hosszú hajjal és női ruhában, magassarkú cipőben beterelt minket egy váróba, ahol megkérdezték melyik túrára is fizettünk be. A kifestett nő, vagy férfi ? látványtól azonnal felébredtünk, több se kellett. :) Borzalmas volt a látvány, de komolyan... Amolyan hostes, ügyintéző szerepet tölthetett be a szervezésben. Sok sikert kívánunk neki! A pultnál megkaptuk a sárga szalagjainkat, melyet fel kellett kötni a csuklónkra. Innen tudták, melyik csoporthoz tartozunk. A reggeliből sajnos mi egy morzsát sem láttunk, illetve egy-két vajas kekszet lehetett magunkhoz venni, valamint egy teát vagy kávét. Mi a poros kávé mellett döntöttünk, Mire elkészült a kávénk, jött a hír, hogy menni kell, mert kezdődik a túra. Szinte leforráztuk a torkunkat annyira gyorsan lehúztuk a forró reggeli ébresztőt. Reggeliről ennyit. Még jó, hogy otthon bőségesen megreggeliztünk a szállodánk reggelizőjében, máskülönben az egész délelőttöt végig koplalhattuk volna.
Speedboat-tal vágtunk neki a túrának, előtte még megálltunk Koh Pahnganon, felvettünk 2 francia ürgét és 3 olaszt. Juhééé megvagyunk. A sziget amúgy, kb hasonló mint Samui, közelebbről megszemlézve talán kissé nagyobbak a hegyek. Ezután majd 45 perces csónakázás következett első állomásunkig Koh Wao-ig, ahol egy félköríves szigetnél lehetett sznorkelezni. Ekkor már kiosztották a felszereléseket. Nekünk nem kellett mert sajáttal nyomtuk. A víz tetején lubickolva leláttunk a a víz mélyére. Meseszép, ismeretlen halak cikáztak jobbra balra a tarka korallok között. Volt még egy érdekes dolog ez a hatalmasra nőtt tengerisün, majd kb 30-40 cm hosszú tüskékkel és felülről pásztázva olyan volt, mint ha világító pöttyök lettek volna a testén. Érdekes látvány volt.
Majom szikla |
A sznorkelezés után kikötöttünk egy kisebb szigeten, mely teljesen lakatlan volt, itt lehetett kenuval végigpásztázni a szigetet, úgy kb 30 perc alatt. Mi nem mentünk, mert iszonyat hőség volt, jobbnak láttuk az árnyékban strandolni és fotókat készíteni.
a hajónk |
A kenusok visszaérkeztével, megkezdődött az ebéd is. 3 féle ételből lehetett enni egyszerre, (massaman curry, bolognai és valami üvegtésztás valami, rizs + dinnye volt) mindehhez palackos víz is járt. Kiváló volt. Az ebéd után tartottunk egy kis pihenőt majd útra keltünk egy kisebb sziget felé, ahol a híres Smaragd - tó található. Egy szigetet kell elképzelni, amelynek a belsejében egy óriási lyuk tátong. Ide tört be a tengervíz és valamilyen oknál fogva, hátborzongatóan smaragd kékes színben trillázik a víz. Meredek lépcsőkön kellett felkapaszkodni a sziget éles lankáin, majd izzadtan, felére a látvány fogadott bennünket. Szinte már mámorba esve búcsúztunk a tótól, ugyanis itt a szigeten csak 45 perc állt rendelkezésre.
A Smaragd- tó megtekintése után, hazafelé vettük az irányt, amiért mi egy kicsit csalódottak voltunk, ugyanis egy a prospektusban szereplő stáció a túrából kimaradt. Ez nekem olyan "highlight" lett volna, ugyanis csak ezen a parton van pálmafa és egy kisebb kilátó, ahonnan meseszép képeket lehetett volna készíteni. Nem értettük az egészet, mivel mi a teljes túrára fizettünk be. A reggeli késések és az ezzel járó hajsza nem a mi hibánkból történt. Személy szerint nagyon sajnálom. Amennyiben valaki ide szeretne eljutni, feltétlen érdeklődje meg, hogy a túrában benne van-e a közelben, a nagy szigeten lévő, pálmafás tengerpart (Koh Wuatalap). Ha ez benne lett volna azt mondom megérte volna a kifizetett pénzt, de így sajnos ebben a formában nem tudom ajánlani senkinek az Angthong csónakos túrát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése